Nem olyan régen még tele volt a sajtó a két ország kapcsolatának fellendülésével, mely bizakodásra adott okot. Az eset odáig jutott, hogy a tavalyi év közepe felé népes kínai delegáció érkezett hazánkba köztük a kínai miniszterelnök. Azóta néhány cikk, beszámoló kivételével nem sokat foglalkoztak a két ország kapcsolatával. A hetekben a Hainan a Malév csőd következtében bejelentette a Peking-Budapest járat törlését, mely fájó pont lehet. Talán ennek következtében ismét kicsit előtérbe került a téma.

A napokban akadtam a Diplomaci Blog bejegyzésére, mely kissé borulátó, talán nem alaptalanul. A posztban többek között a két ország tervezett befektetéseinek jelenlegi állásáról is szó van. A mai kitekintőben tehát a Diplomaci Blog "a kínaiak már a spájzban voltak" című bejegyzését ajánlanám.

Mikor a magyar-kínai kapcsolatokban rejlő lehetőségekre terelődik a szó, a szakértők – szinte gombnyomásra, gépiesen – elkezdik sorolni, mi minden szól mellettünk, mi az, ami nekünk megvan, de másoknak a régióban nincs: óriási potenciál, geopolitikai helyzet, jelentős és elégedett kínai kisebbség, kínai-magyar kéttannyelvű általános iskola, Bank of China fiók, és persze a közvetlen légijárat, ... Ez elég, elég kell hogy legyen, sőt! Ugye? E sorok szerzője is sokáig bizakodott, sőt, bíztatott, most kétkedik. Mi történik most, mire várunk, miért nem lépünk, s miért hagyjuk leépülni mindazt, amiért korábban megdolgoztunk?

A folytatásért katt IDE.