Az utóbbi időben sokat foglalkozott a média (a hazai és külföldi egyaránt) a Foxcon kinai üzemeiben előfordult öngyilkosságokkal. Többek között az egyik magyar internetes hírpotál is terjedelmesebb cikket közölt a témában. Sokak embertelennek írják le a körülményeket a gyárakban. Nem is magát a munkakörnyezetet -hiszen lényegében modern, új gyárakról beszélünk-, sokkal inkább magát a munkát. A munkások gyakran akár napi 14 órát dolgoznak, majd egy szűk szobában többedmagukkal jóformán csak pihenésre marad idejük. Szocializálódni, kikapcsolódni nem sok lehetőség van. Gyakran egymást sem ismerik. De a helyzet valóban ennyire borús, vagy ennél azért kissé árnyaltabb?
.jpg)
Annak ellenére, hogy Kínában gyakorlatilag nincsenek helyi jogvédő szervezetek a külföldi és nemzetközi jogvédők egyre nagyobb rálátással bírnak a Kínában működő cégekre. Még ha az ezen szervezetek által időről-időre kiadott jelentések közül kevés is jut el az óriás üzemek által foglalkoztatott rétegekhez, a gyárak leendő munkásai többé-kevésbé tisztában vannak a rájuk váró körülményekkel.
Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy akkor miért választják a fiatalok az ilyesfajta munkákat? Véleményem szerint először érdemes tisztázni, hogy ezek a körülmények csak számunkra szokatlanok és talán brutálisak. Habár a keleti parton a mai Kína korántsem olyan szegény és olcsó, mint ahogy az talán sokak képzeletében él, viszont a középső és nyugati régiókban már nem túl rózsás a helyzet. Itt a sokan földművelésből és egyéb nem túl jövedelmező munkákból élnek és tartják el családjaikat, és ha bárki azt hiszi a földművelés sokkal könnyebb és kevésbé fárasztó mint a gyári munka, az valószínűleg hatalmasat téved. Ezen kívül a gyárak gyakran egy-egy nagyvárosban vannak, amik talán nem túl fejlettek de még így is vonzó a vidéki fiatalok számára. Nem beszélve a keresetről ami gyakran akár négyszer több mint az addigi jövedelmük.
A jogvédők legnagyobb problémája viszont tulajdonképpen maga a munka mennyisége. Ezt szeretnék korlátozni, ennek viszont rengeteg munkavállaló nem örül, hiszen a gyakran 'egész napos' munkát ők maguk, önként választják, hiszen megfizetik. Veleményem szerint az egész problémát kissé felfújta a média, rabszolgaságról pedig szó sincs. Aki egy kicsit is élt Kínában tudhatja, hogy néhol milyen körülmények uralkodnak. Így tehát az ilyen gyárak sokkal inkább kitörési lehetőségként állnak a fiatalok előtt, mintsem lélekvesztőként. Persze az éremnek mindig két oldala van, és például a Foxconnos öngyilkosságokat megelőzően nyilvánvalóan nem történtek különösebb felmérések, intézkedések az esetek elkerülése érdekében, azon kívül, hogy 'sámánokat' béreltek fel az üzem megtisztítására a rossz szellemektől, ami azért valljuk be sokkal inkább nevetséges volt mintsem megoldás a problémákra. Valószínűleg csupán néhány beszívott vezető elrugaszkodott agyszüleménye volt. Ésszerű lenne talán egyfajta szűrés, hogy kik alkalmasak arra, hogy gyakorlatilag plusz egy műszakot túlórázzanak, és időközönként pszichológiai tesztek. Tekintve, hogy a munkások által összeszerelt termékek előállítási költségének elenyésző része csupán a munkadíj, talán nem mennének tönkre a cégek, ha esetleg kicsit jobban törödnének alkalmazottjaik mentális állapotával.
Egyébként a Foxxconn dolgozóinak legnagyobb része kiáll a gyáróriás mellett, még mozgalmakat is szerveztek biztosítva a gyárat teljes támogatásukról... A Foxxconn gyártja többek között az Apple, a Dell, a Sony, a Nokia cégek termékeinek egy részét.
Források:
The Telegraph Blog, Index, CNN, The Economist
