Napi Kína

Egyetemre járni jó dolog, persze vannak árnyoldalai is. Jó, mert új emberekkel ismerkedünk meg, kicsit függetlenedhetünk... Rossz, mert előfordul, hogy sokat kell tanulnunk és a gólyatábor egy 1 hónapos katonai kiképzés, ahol egyenruhában masírozunk a a campus területén. Legalábbis itt, Kínában.

Ahogy mondom! Egy katonai kiképzés. Megérkeznek az új diákok, és megérkezik a hadseregtől néhány nagyon kínai figura és kezdődhet a buli. Nap közben elsajátíthatják a menetelést, sorbanállást, vigyázállást, tisztelgést és sok egyéb 'rendkívül hasznos' dolgot. Este pedig mindenki a saját szakaszával különböző buzdító kommunista dalokat énekel.

 A külfödi diákoknak természetesen nem kell résztvenniük ebben a remek buliban...

Korábban már írtam egy könyvajánlót, a 'Miért nem szeretjük a kínaiakat?' c. könyvről, az alábbi idézet is innen származik. Érdekes összefoglaló, bár nem mindegyik érvényes manapság. Érdemes elolvasni!

A kínai kultúra legegyszerűbb meghatározása sokáig az volt, hogy "a kínai kultúra különbözik más kultúráktól". A kínaiak függőlegesen írnak, jobbról balra, a nyugatiak vízszintesen, balról jobbra. A kínai ember a saját kezét rázogatja, a nyugati másokkal ráz kezet. A kínaiak akkor fizetnek az orvosnak, ha egészségesek, mások pedig akkor, ha valami bajuk van. A kínai szakácsok mindent már a konyhában apróra vágnak, máshol az vágja apróra az ételt, akinek a tányérjára kerül. A kínai színház a hagyományra, énekre, valószínűtlen történetekre és a stilizált mozdulatokra épül, a nyugati a realizmusra és a mindennapi élet és gondolatok hű tükrözésére.

A kínai fűrész akkor vág, ha húzzák, a nyugati, amikor tolják. Ugyanígy működik a kínai gyalu is. Kínában a férfiak hordtak hosszú köntöst és az asszonyok nadrágot, Nyugaton fordítva. Kínában találták fel a puskaport és a tűzijátékot, a nyugati kultúra ennek segítségével robbantotta fel Európa fallal körülvett városait és tett pontot a feudalizmus végére. A kínai kultúra a régmúlt időket aranykornak tekinti, amelyhez lehetőség szerint mielőbb vissza kellene térni, a többi kultúra a jövőbe néz és azt az időt képzeli aranykornak, amikor már mindent fölfedeztek, föltaláltak és megváltoztattak.

A kínai és a nyugati kultúra különbségei ma már nem oly szembetűnőek. Az iparosítás, az urbanizáció és a gazdasági fellendülés vágya mára egy sorba állította a kínait a többi kultúrával. A kurrens szlogen most a "kínai típusú szocializmus", amely jól példázza, mi történt Kínával a 20. század folyamán: nagyjából igazodott a külvilághoz, ám azért maradt még rajta némi kulturális máz. Ha megnézzük, mi rejlik egy kínai gyáros külseje mögött, ma még kínait találunk. Néhány év múlva valószínűleg már csak gyárost.

Sokszor, sokaktól hallottam már, hogy a jelenlegi pekingi metróvonalak nem elegendőek és nem elég "átfogóak". Különösen érinti ez azokat az utasokat, akik nap mint nap a külső városrészekből járnak dolgozni több esetben órákat utazva különböző tömegközlekedési eszközökön.

A tervek szerint 2013 és 2015 között közel 115 kilóméterrel szeretnék bővíteni a jelenlegi hálózatot. A bővítések mellett a külvárosi részek csatolásán az is szól, hogy szemmel láthatóan megnövekedett az utóbbi években az utasforgalom. A projekt egyébként meghaladja a 10 milliárd dolláros értéket.

Egyébként ha már itt tartunk megjegyezném, hogy a legújabb ötéves tervben szerepel egy új, hatalmas nemzetközi repülőtér építése, szintén a megnövekedett utasforgalom miatt. (Elvileg a DaXing District-ben)

A Welcome to China sorozatunkban kínai városokkal fogunk megismerkedni. Elsőként itt van Peking.

Peking (Beijing, 北京) a Kínai Népköztársaság fővárosa és hozzávetőlegesen 20 milliós teljes népességgel rendelkezik. A város nevének jelentése északi főváros. Érdekesség, hogy a város neve a történelem során többször változott. Egy időben a Pekinget átkeresztelték Pejpingre szándékosan elhagyva a főváros (京) jelzőt. A Koumitang ezzel jelezte, hogy Nanjingot tekintik fővárosuknak. Végül a párt visszaállította a Peking elnevezést bő 60 évvel ezelőtt.

Peking volt a Ming-dinasztia fővárosa. Yongle császár helyezte át ide székhelyét és nagyszabású építkezésekbe kezdett, Peking ekkor nyerte el mai formáját.

Az 1911-es forradalom idején majdnem áthelyezték a fővárost délre, azonban a pekingi zavargások miatt Yuan elnök el tudta érni, hogy minden Peking maradjon az ország fővárosa. Yuan elnök egyébként Pekingből irányítva győzte le később a Koumitangot.

Pekingben három építészeti stílus jelenik meg. Kína tradícionális építészetén kívül szinte mindenhol találkozhatunk a legújabb kori építészeti csodákkal. Persze nem kell messzire mennünk a szocreál épületekért sem. A Dashanzi Művészeti Körzetbe mindenképpen érdemes ellátogatni, ha Pekingben járunk.

Peking jelentős közlekedési csomópont. A metró 13 vonallal, 336 kilométeres hálózattal és 172 állomással rendelkezik. Napi átlagos utasforgalma megközelíti a 3,5 milló főt.

IDE kattintva virtuális túrát tehetünk a pekingi metróban. Érdemes kipróbálni.

Peking a kínai felsőoktatás egyik legjelentősebb városa. Több neves, nemzetközileg is elismert egyetem található itt, mint például a Peking University.

Hasznos linkek utazni vágyóknak:

A travelchinaguide.com-on utánanézhetünk az aktuális menetrendnek. A korábban már említett pekingi metró honlapján is hasznos információkat találunk. Érkezés utáni és távozáskori tippekkel segít minket a pekingi reptér oldala.

Az öt legnagyobb kínai pénzintézet első féléves nyeresége meghaladja a tizennégy legnagyobb amerikai és európai versenytársának összesített eredményét. Az öt legnagyobb közül kettő, a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) és a Kínai Mezőgazdasági Bank (ABC) is rekordprofitot könyvelt el az első hat hónapban. Az idén nyugat-európai jelenlétét erősítő ICBC nettó nyeresége 29 százalékkal, 109,5 milliárd jüanra (3221 milliárd forint) nőtt, az ACB nyeresége 66,6 milliárd jüan (1959 milliárd forint) volt.

A sanghaji üzleti lapok pénteki jelentése alapján tíz másik kereskedelmi bank is a várakozásokat jóval meghaladó félévet zárt, s átlagban éves szinten több mint 30 százalékos profitnövekedést könyveltek el. A felülteljesítő pénzintézetek közt szerepel a Kínai Fejlesztési Bank (CCB) és a Magyarországon is jelen lévő Bank of China (BoC), mellettük kisebb bankok, többek közt a Minsheng Bank és a Sencseni (Shenzen) Fejlesztési Bank is helyet kapott. Utóbbi kettő eredménye a legjobb: 2010 első félévéhez képest profitjukat idén 56,98 és 56 százalékkal növelték.

A kínai központi bank az infláció megfékezésére kétszer emelt kamatot 2011 első félévében, a túlzott likviditás lekötésére pedig a bankok kötelező tartalékrátáját is megemelte. Az intézkedések a hitelezésre felhasználható pénz mennyiségének csökkenését eredményezték, ami a banki kamatlábak emelkedését vonta maga után.

Forrás: HVG.hu 

A kínai labdarúgás fejlődésnek indult. Részben a befektetőknek, részben pedig a 2008-as olimpiának köszönhetően létesítményekben nem szenvednek hiányt. Befektetők is voltak, vannak...

Ismereteim szerint a kínai labdarúgás legnagyobb problémája mindezidáig a korrupció volt, ez pedig gátat szabott a fejlődés ütemének. Pedig a foci az egyik legnépszerűbb sportág Kínában, az angol PL-t például közel 30 millióan követik a plusz hatórás időeltolódás ellenére. Ezen próbál most változtatni a kormányzat. 2009-ben indult egy átfogó vizsgálat, aminek következménye képpen a kínai labdarúgó szövetség vezetőjét és helyettesét rács mögé küldték. (A kínai labdarúgást átszövő korrupcióról egyébként egy Rowan Simons nevű csóka írt már egy könyvet Bambusz kapufák címmel.)

Ezek a sajnálatos dolgok természetesen Kínára sem vetnek jó fényt. Olyannyira rossz volt a helyzet, hogy maga Hu Jintao kínai miniszterelnök is állást foglalt az ügyben. Egyételműen jelezték, hogy fejleszteni akarják a labdarúgást, amit jelen helyzetben vehetünk készpénznek. Láttunk már több példát is arra, hogyan lettek sportágak uralkodói a kínaiak "egyik pillanatról a másikra". Persze attól azért nem kell félnünk, hogy az európai rangadók helyett Chinese Super League meccseket kell majd nézzünk. Már csak a lebonyolítási rendszerből fakadó különbségek miatt sem. A CSL ugyanis tavasszal kezdődik (Február, Március), télre ér véget (November, December).

Természetesen a felülről érkező kijelentés megtette a hatását. Habár befektetőkből nem volt hiány (bár céljaik idáig igencsak kérdésesek voltak, tisztelet a kivételnek), beszállt a fejlesztésbe Kína egyik leggazdagabb embere is. Wang Jianling tekintélyes összeget pumpált a sportágba fejlesztés gyanánt. Wang úr egyébként a tekintélyes Dalian Wanda Csoport vezetője.

Azt, hogy a kínai labdarúgást komolyan gondolják jól sejteti, hogy a világ ötödik legjobban kereső futballistája a kínai bajnokságban játszik (Dario Conca).A Chinese Super League egyébként 16 csapatos, ezt követi a másodosztály a China League One 14 csapattal...

A 2010-es bajnok a Shandong Luneng volt, őket követte a Tianjin TEDA. Az ezüstérmes Tianjin egybéként éppen pár hete játszott a Real Madriddal, ahol a Real 6-ot vert a TEDA-nak. Összefoglaló:

Érdekesség, hogy a CSL-ben játszó légiósok nagy része dél-amerikai, szép számmal akadnak szerb játékosok is a ligában de játszottak itt már magyarok is.

További bizakodásra adhat okot a helyieknek, hogy 2011 augusztusától a  spanyol tréner (Real Madrid, Spanyol nemzeti válogatott) José Antonio Camacho lett a kínai nemzeti tizenegy kapitánya. 

Fontos célkitűzés egyebek mellet, hogy a válogatott kijusson a 2014-es világbajnokságra. Ha még emlékszünk egyszer már láthattuk a válogatottat világbajnokságon, méghozzá a 2002-ben. A legutóbbi selejtezőjükön az igen gyenge Laosz válogatottját verték el.

A csapat egyébként már többször is jól szerepelt az Ázsia-kupákon. Két második és két harmadik hellyel büszkékedhetnek. A "Nagy fal" (ez a csapat beceneve) egyébként meglehetősen fiatal kerettel rendelkezik, nem is igazan van 30 év feletti játékosuk.

Hogy mi lesz ennek a vége? Nem tudom. Azt viszont igen, hogy én már nem lepődök meg semmin...

Kína hatalmas piac. Vallás szempontjából is... Miután Mao számüzte, és üldözte a kereszténységet a keresztény mozgalmak háttérbe szorultak. Ez azonban nem eredményezte a kereszténység teljes eltűnését Kínában. Az emberek úgynevezett házi templomokban, titokban kezdték gyakorolni a vallást.

Kínára bátran ráfoghatjuk, hogy "profitorientált kommunista állam". Elemzők szerint ez a jelenség létrehozott egyfajta spirituális űrt. Ez az űr adott táptalajt a kereszténységnek is, amely mára Kínában a buddhizmus után a második legjelentősebb vallás.

A párttagok közül is sokan vállalják, hogy keresztények. Ez ellentmondásosnak tűnhet, hiszen a kommunizmus elítéli a vallást. Kínában a párton belül sokan erkölcsi megújulást várnak azáltal, hogy a párton belül is jelen vannak vallásos emberek.

A keresztény vallást gyakorlók száma kérdéses, nagyjából 60 és 100 milló fő között lehet. Vannak azonban akik szerint számuk elérheti az 130 millió főt is. (Érdekességképpen a párttagok száma 74 millió fő).

Az egész jelenséget a saját bőrünkön is érezhetjük. Manapság Kínában is kis túlzással lépten-nyomon "megtalálnak" minket a különböző vallási csoportok "házaló" tagjai... Velük azonban jó lesz vigyázni. Többször hallottam, hogy bizonyos csoportok finoman szólva is adományorientáltak...

"Manapság mindent Kínában gyártanak" szól a XXI. századi bölcsesség. KínaKid utánajárt a leghasznavehetetlenebb, legelvetemültebb termékeknek. Összeállítás a kínában kapható legidétlenebb, legviccesebb termékekből:

1. Zorball - Sétálj a vizen - Kb. 20 ezer forint

2. Walking Pet - Sétáltassunk lufit! - Kb. 200 forint

3. Solar Windmill - Asztali napelemes szélerőmű - Kb. 2000 forint

 4. Screaming Woman - Ordító nő (ilyen alapból van minden kínai családban) - kb. 1200 forint

5. USB finger - Ujj Pendrive - kb 2500 forint

 Az összeállítás természetesen szubjektív és messze nem teljes... Aki kedvet kapott valamelyik termékhez valamelyik keresőoldalon bátran utánajárhat.

 Szeretném elejét venni a találgatásoknak... Szó sincs idegengyűlöletről. A könyv egy sorozat része, melyben összeszedik az egyes nemzetek tulajdonságait. Nem mellesleg egész szórakoztató módon.

A rövidke (mindössze 80 oldalas) könyv tartalma (szinte) mindere kitér. Nem mondom, hogy mindennel egyetértek de végtére is nem gondolom, hogy egy kínai szerző megfelelő képet tud alkotni mint külső szemlélő a saját hazájáról.

Egyébként szó esik benne a számomra valamilyen szinten megfejthetetlen kínai\ázsiai humorról is. Sokszor lettem rá figyelmes, hogy ami a nyugati országokban hatalmas poénnak számított\hatott volna, Kínában értetlenség fogadta. (Tapasztalataim és 'expat kollégáim' megerősítettek abban a hitemben, hogy ez más ázsiai országokban is jelen van.) Persze néhány másodperc elteltével gyakran elkezdenek nevetni de ezt csak udvariasságból teszik vagy azert, hogy elhitessék, hogy értik. Ezért azt gondolom, hogy a kínaiakról nagy általánosságban elmondható, hogy nem igazán van humorérzékük. Legalábbis a mi szemszögünkből.

Idézet a könyvből:

 

"Ezen kívül szeretik a hosszú történeteket, amelyek csattanó nélkül végződnek, mert úgy tartják, az összefüggéstelenség, a lényegtelenség valahol mégis szórakoztató..."

 

Ha esetleg valaki kedvet kapott az olvasmányhoz, vagy csak bele szeretne olvasni, annak azt tudom ajánlani, hogy semmiképpen se illegálisan jusson hozzá, mondjuk INNEN, ahol a teljes könyv elérhető INGYEN!

Jó szórakozást.

Hallstatt egy festői osztrák városka, közel 1000 ember otthona. A város arról nevezetes, hogy a templom kertjében található teraszos temetőből a halottak maradványait 10 évente kiássák és kifehérítik.

Ja, és még arról is, hogy egy kínai fémekkel foglalkozó cég, teljes egészében feltérképezte a várost és épületeit, hogy később megépítse annak pontos mását Hong Kongtól nem messze.

Az egész történetben az a legszebb, hogy állítólag a városka lakóinak föl sem tűnt, hogy a várost megszállták a kínaiak. Ráadásul a város 'lemásolása' akár évekig is eltarthatott. A hallstatt-i lakosok akkor eszméltek, mikor az egyik szálloda tulajdonosának az egyik kínai vendég elkezdett tervrajzokat mutogatni.

Még mielőtt valaki perre gondolna, gyorsan megjegyezném, hogy valószínüleg semmi ok az aggodalmra, hiszen kínai barátaink mindenre gondoltak. Az épületeket az eredetiek tükörképeként álmodták meg a leleményes mérnökök, ezzel is elejét véve az esetleges jogi problémáknak.

A kínai koppincsokhoz már hozzászoktam\hozzászokhattunk de ez még számomra is meglepő. Bár, a Japán mernökök is annak idején építettek egy az Eiffel-toronyra igencsak hajazó épületet (tulajdonképpen az Eiffel-torony ihlette a Tokyo Tower-t), ami ráadásul még nehány méterrel (11) magasabb is lett az eredetinél. A tervezők persze nyilvános közleményben kértek elnézést amiért kicsit magasabb lett és természetesen el is magyarázták az okát.

A dologhoz egyebként hozzátartozik, hogy valószínűleg nem akartak rosszat a várost másoló mérnökök és maga a cég sem. Kínában ugyanis nem igazán számít, hogy valami kamu vagy koppincs, hiszen ez nem feltétlen vesz el az adott dolog élvezeti értékből. Mindenesetre ha valaki majd 'fordított Hallstattban' jár, akkor feltétlen jelezze!

 Angolul tanulni menő. Kínában meg pláne menő. Hogy miről is van itt szó?

Gondolom az a név, hogy Li Yang nem sokat sejtet... Pedig Li Yang a Crazy English módszer kitalálója. A Crazy English tulajdonképpen tényleg 'krézi'. Lényege, hogy ordítozva tanuljunk angolul. 

De miért pont ordítozva? Li Yang szerint ha kiüvöltöd a dolgokat magadból akkor bizony tanulsz. Li úr 1986-ban kezdte egyetemi tanulmányait a Lanzhou egyetemen. Itt találta ki, majd dolgozta ki a crazy english-t. 

És, hogy miért is menő angolul tanulni? A kissrác 0:43-nál tudja a választ! "I want to talk with foreigners..." vagyis "külföldiekkel akarok beszélni."

Kínában mindent el lehet adni, ami külföldi. Hogy Li Yang módszere mennyire hatékony? Nem tudom, azt viszont igen, sikeres a módszer, és valószínűleg kitalálója igencsak jól járt vele.

 "Biztonságos Közlekedés..." Ezt a két szót biztosan nem ismerik a ázsiaiak kínaiak. Legalábbis így, együtt a két szót biztosan nem... Ha pedig ismernék, akkor átérezni nem tudják.

Ha valamit érdemes gyorsan megtanulni Kínában (és nagy általánosságban egész Ázsiában) az az, hogy az utakon nincsenek szabályok. A sávok gyakorlatilag feleslegesek, sok esetben a lámpa is. A dudákat előszeretettel használják, eszméletlen akciók mind az autósok, mind pedig a gyalogosok részéről. A biciklisek pedig... külön kategória.

KínaKid összeállítása nehány insane szituációról:

1. Autó ütközik motorral de láthatóan a többi közlekedőt ez abszolút hidegen hagyja.

 2. Átlagós kínai dugó. (A megfelelő 'dudahasználatot' nem ismerő olvasók remélhetőleg nem fognak összezavarodni.)

3. Remek kis összeállítás. (A zenét csak nehány másodpercig lehet bírni...

 Természetesen minden király és minden menő, ami amerikai. Ázsiában zabálják az amerikai cuccokat és sztárokat is... Ezt lovagolta meg ez a kisfiu is. A klipp magáért beszél...

A Föld legnépesebb országa? Az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaság? Bevándorlók, csipős leves? Szezámmagos csirke? Made in China...?

Az igazság az, hogy Kína még annál is sokkal érdekesebb ország, mint amennyit a fentiek sejtetnek... Ennek fogunk utánakjárni!

Kérdések, észrevételek, tapasztalatok: napikina@gmail.com